A skizotípusos zavar egy olyan zavar, amely sok kutatást ösztönzött, nem utolsósorban a skizofréniával való összetett kapcsolata miatt. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) ugyanis a személyiségzavarok közé sorolja, de megemlíti a személyiségzavarok fejezetében is. Skizofrénia spektrumzavarok és egyéb pszichotikus zavarok mint premorbid állapot.

Mi a skizotipikus személyiségzavar? Mik a tünetei és okai? Mit jelent a skizotipikus személyiségzavar? Kezdjük a definícióval.

Mi a skizotipikus személyiségzavar?

A "w-richtext-figure-type-image w-richtext-align-fullwidth"> Fotó: Andrea Piacquadio (Pexels)

Szkizotipikus személyiségzavar: a DSM-5 osztályozási kritériumai

A DSM-5 szerint a skizotipikus személyiségzavarnak pontos diagnosztikai kritériumoknak kell megfelelnie:

A kritérium a szociális és interperszonális hiányosságok átható mintázata, amelyet a korai felnőttkorban kezdődő és különböző kontextusokban jelentkező akut distressz és csökkent képesség jellemez az affektív kapcsolatok, a kognitív és perceptuális torzulások, valamint a viselkedésbeli excentrikusság tekintetében.

B. kritérium: nem kizárólag skizofrénia, bipoláris vagy depressziós zavar pszichotikus vonásokkal, más pszichotikus zavar vagy autista spektrumzavar során jelentkezik.

A skizoid személyiségzavar, a skizofrénia és a skizotipikus személyiségzavarok közötti különbségek

Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a skizoid rendellenességtől a skizofréniáig terjedő súlyossági kontinuum létezik, a kettő között pedig a skizotípusos személyiségzavar.

A különbség a skizofréniával Vannak azonban olyan esetek, amikor a skizotípusos zavarban szenvedő személynél a pszichotikus tünetek az élet későbbi szakaszában jelennek meg, majd krónikusan fennállnak. Ezekben az esetekben a skizotípusos zavar a skizofrénia diagnózisában is "w-embed"> néven szerepel;

Gondolkodásának és viselkedésmintáinak jobb megértése terápia segítségével

A skizotipikus rendellenesség tünetei

A a skizotipikus személyiségzavar tünetei hasonlóak a skizofréniához, de kevésbé súlyosak, és tartós személyiségjegyekkel járnak. Ahhoz, hogy a skizotipikus személyiséget diagnosztizálják, szkizotipikus személyiségnek kell fennállnia:

• Az én és mások közötti határok összezavarodása, torzított én-koncepció és érzelemkifejezés, amely gyakran nem egyezik a belső tapasztalatokkal.
• Következetlen és irreális célok.
• Nehézségek a saját viselkedés másokra gyakorolt hatásának megértésében, mások viselkedési motivációinak torz és téves értelmezése.
• Nehézségek az intim kapcsolatok kialakításában, amelyek gyakran bizalmatlansággal és szorongással járnak.‍
• Furcsa", "különös", szokatlan viselkedés és mágikus gondolkodás‍.
• A társas kapcsolatok kerülése és a magányra való hajlam.
• Az üldöztetés tapasztalatai és a mások lojalitásával kapcsolatos kétségek, amelyeket az a gondolat támogat, hogy mindig támadják és kinevetik őket.

Szkizotip személyiségzavar: Az okok

Szkizotip személyiségzavarok lehet különböző okok Ezek azonban önmagukban nem elegendőek a rendellenesség igazolásához, olyannyira, hogy számos szerző és tudós megkérdőjelezte a skizotipikus személyiségzavar lehetséges okait.

M. Balint pszichoanalitikus például "//pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1637252/">SCID II-ről (Structured Clinical Interview for Personality Disorders) beszél, amelyet a DSM diagnosztikai kritériumai alapján a II. tengelyű személyiségzavarok differenciáldiagnózisára használnak. Az MMPI-2-t szintén a globális személyiségfelmérésre használják.

Az MMPI-2 több skálából áll:

• Validitási skálák, amelyek a tesztre adott válaszok őszinteségét vizsgálják.
• Alapvető klinikai skálák, amelyek hasznosak a lehetséges tünetek, például a hipochondria vagy a mánia jelenlétének kimutatására.
• Kiegészítő skálák, amelyek további információkkal szolgálnak, például a poszttraumás stressz zavar lehetséges jelenlétéről.
• Tartalmi skálák, amelyek olyan szempontokat vizsgálnak, mint a fóbiák, szorongásos zavarok, családi problémák, önértékelési problémák, munkahelyi problémák és egyéb releváns kérdések.
• Ezen kívül 12 további, a tartalmi skálákhoz kapcsolódó alskála is létezik.

Ezek a kiegészítő tesztek segítik a szakembert a skizotipikus zavar és más személyiségzavarok felmérési folyamatában.

Gyógyítható-e a skizotípusos zavar?

A skizotípiában szenvedő embereknek egy nagy akadályt kell leküzdeniük, mégpedig éppen azt, hogy pszichológusnak bízzák magukat, hiszen a személyközi kapcsolatokban jelentkező nehézségek jelentik e rendellenesség lényegét. Emiatt gyakran nem kérnek segítséget.

Szkizotip személyiségzavar: melyik terápiát válasszuk?

Amint azt a DSM-5 hangsúlyozza, a skizotípusos személyiségzavarban akár 50%-ban major depressziós zavar és átmeneti pszichotikus epizódok is előfordulnak.

Az ilyen betegekkel folytatott pszichoterápiának egy olyan funkcionális kapcsolat kialakításának lehetőségén kell alapulnia, amely "korrekciós élményt" nyújt, és a terápiás kapcsolat nagy jelentőségű eszközzé válik.

Mivel számos tünetük közös a skizofréniával, akut tünetek esetén szükség lehet a gyógyszeres terápia kombinálására is.

Ezenkívül a család bevonásával történő terápiás beavatkozás nagyon hasznos lehet, mivel gyakran ők az egyetlen szilárd hivatkozási pont ezeknek a betegeknek.